[Élj...]
Élj, mint sivár bolond, míg
kel a Nap,
lábnyomaidba csomó fűszál harap.
Az isteni íz
torkod kaparja, falja,
mint szeretőd nyelve odvas szád
öblét,
s úgy siklasz át mából holnapba,
mint koldus, ki rogyva enni kér,
s ha légy a disznó holt tetemébe
petéket rak, tudd, csak élni akar
a holnapban,
egy más pillanatban...
Él, mint akár te élsz, mai ember,
csak egy más dimenzióban...
Hajnal
Az hogy adsz: kevés nekem.
Világom te magad legyél,
át a szörnyű éjszakákon:
viharcsitító
létem, zeném
te légy nekem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése