2013. december 27., péntek

[Amikor...], [A csorda...]












              [Amikor...]



                  Amikor elgurulni látszik az idő,
                  amikor macska-egérharcot vív
                  a tegnap s a ma,
                  amikor lombját veszíti a fa,
                  s minden csoda elkopik a szélben.
                  Amikor fények incselkednek szemedben,
                  s letaszítod trónjáról bánatom,
                  amikor kicsit meghalsz bennem,
                  s én benned örökkön nyughatom:
                  Az élet csak fogócskát játszik velünk,
                  valami vad, viharos táncban,
                  s elszaladunk előle vaktában
                  a szappanszagú, holt éjszakában...







              [A csorda...]


                  A csorda, mint az ólomlábú idő,
                  Búsan legelész, kolompol a vezérhím,
                  A gyom, a gaz lágyan odavész,
                  S míg hangtalan citerázik a
                  Szivárvány fenn, s a kék dunyha
                  Mélyre lankasztó esőt szitál,
                  A pásztor bólint: ne tökölj, igyál,
                  Hagyd a bús marást, hadd vigye el
                  A kóválygó ökörhad csámcsogva,
                  S míg a kuvasz hangosan bontja
                  A sort, az élet átkozna lassan
                  S fájón-marón, de van kiút:
                  A pálinka csak lecsúszik vad folyásban,
                  Élet-adón...