[Nem
tartozom...]
Nem tartozom számvetéssel
senki fia s Istene felé.
Bár holnap kel a Nap,
az autók értelmetlenül
száguldanak, csak száguldanak...
A vonatok gőgös merevséggel
roppantanak acélt acélra,
melybe olykor emberi szövet
is befurakszik, ha remény dobva rég...
Meghalunk.
Oly értelmetlen az élet,
mint gyermek kezében a slusszkulcs,
míg kacaja a Holdnak feszül,
s támad az Isten két szemében...
Felakasztotta magát
az óvintézkedés és értelem
ebben a „csak van”, dohánybűzös
világban...
Önhipnózis
nélkül
Rothadás az Éj teste,
mócsingjain vad fekélyek.
Az ősz még nem zord, enyhe,
minden nappal a Halál
szenvtelen kezdeménye...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése