Képzet
Az Éj, mint barbár mosoly foszlik
egyre, ahogy pipát gyújt a Nap.
Az Ég lázas s tört testén messze
létrán kúszik fel a pirkadat.
Árva csillagok, mint holt szeme
fénye a semmibe villannak,
s míg mindent sárgára fest a Nap,
a táj, mint szikkadt fa: lángra kap.
2012. júl. 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése